Még a repedőpasztáról

A kiállításomon nagy sikere volt egy "egyiptomi" padlóvázának. Repedőpasztával készítettem, és tapétával. Egyszer még régebben egy hobbiboltban éjszakai kedvezményes vásárt tartottak, ott vettem potom pénzért az egyiptomi tapétát. Én nem szeretem annyira - bár azóta már többféle egyiptomos alkotásom született - de amikor elkészült nekem is az egyik kedvencemmé lépett elő.

Mivel maradt a tapétából, így készítettem még egy gyertyatartót és egy kis kancsót hasonló technikával.

Leírom hát a lépéseket.
Lefestettem mindegyiket bronz színű metál akrilfestékkel, és kivágtam a tapétából a mintát. Ahol a minta nagyon vékony volt nem is küzdöttem vele, később látjátok miért.

Amikor megszáradt a festék egy adag fekete repedőpasztát felkentem a tárgyakra, oda ahova a tapétát szerettem volna tenni. Próbálgattam folyamatosan, hogy nagyjából csak azon a helyen legyen a paszta, ahova a tapéta kerül. Aztán belenyomkodtam a tapétát. Pont jó így, hogy nem simult rá olyan nagyon. Amikor megszáradt a kimaradt részeket lekentem a repedőpaszta alapozójával. Ennek száradása után pedig a fekete pasztát szépen felkentem mindenhova. Kentem oda is, ahol a tapétát nem vágtam ki rendesen, és még bele a mintába is.
Így lett olyan hatása, mintha tényleg egy eredetileg arany mintázott tárgy mindenhol repedt és fekedetett volna.

A repedőpasztát aztán bronz antikoló pasztával szépen átsimogattam, majd lakkoztam.

A kis üveg kancsót belülről feketére festettem. A nagy vázát még egy kis fehér antikoló pasztával is átkentem.

Nem bonyolult, viszont mutatós.