Ez a forma már a nyáron is nagyon tetszett mindenkinek, nem csak Egerben. Az én foglalkozásomon is kérték többen, hogy ilyet készítsünk. Most egy világosabb, antikolt díszítést kapott a doboz, ez lesz a következő, jövő hét csütörtöki elkészítendő tárgyunk a foglalkozáson.
Jelentkezni továbbra is a megszokott címeken lehet!
A foglalkozások menüpont alatt részletes információkra lelsz.
Jelentkezni: bryell@invitel.hu vagy facebook oldalunkon
Boltunk Székesfehérváron, a Távírda u. 25/5. szám alatt található. (Sokan Fal közként ismerik)
Nyitva tartásunk: Hétfő - Péntek: 9.00 - 18.00,
Szombat: 9.00 - 12.00
A bolt telefonszáma: 22/412-665
Nyitva tartásunk: Hétfő - Péntek: 9.00 - 18.00,
Szombat: 9.00 - 12.00
A bolt telefonszáma: 22/412-665
2011. szeptember 29., csütörtök
2011. szeptember 27., kedd
Stamperia akadémia
Már bizonyára sokan tudjátok, hogy a Stampéria - olasz - cég termékeit nálunk a Pentacolor Kft. forgalmazza. Azt is lehetett már olvasni, hallani, hogy egy úgynevezett Akadémiát tartanak itt Magyarországon a termékeket áruló boltosoknak. Az Akadémia három hétvégén zajlik, négy témakörben. Gyurmázás, dekupázs, díszítő festés és scrapbook. Az első már lezajlott szeptember elején, a második pedig most hétvégén. Nem írtam róla, de szerencsém van ezeken részt venni, "hivatalból" :-)
Ezen a hétvégén én is elkészíthettem a tárgyakat, a gyurmájukat és a scrapbookot próbáltam ki.
Annyira hihetetlenül profik az oktatók és olyan csoda dolgokat tudnak készíteni, jó móka volt a hétvége.
Pár kép:
A festést "házi feladat" gyanánt megpróbálom elkészíteni. Sajnos egyszerre négy helyen még én sem tudok lenni, pedig néha jó lenne :-)
Ezen a hétvégén én is elkészíthettem a tárgyakat, a gyurmájukat és a scrapbookot próbáltam ki.
Annyira hihetetlenül profik az oktatók és olyan csoda dolgokat tudnak készíteni, jó móka volt a hétvége.
Pár kép:
Gyurmázok |
Az egyik művem |
Ők dekuznak |
Scrapbookhoz kiegészítőt gyártunk |
ők festenek |
il mio bambolina :-) |
2011. szeptember 23., péntek
A "félelmetes" faminta, játékkal
Szinte rettegtek tőle, pedig mondtam nekik, hogy nem olyan bonyolult. De mielőtt hozzákezdtünk, vettünk magunkhoz egy kis édességet, ugyanis szülinapoztunk is közben. Nem, nem az enyém volt, de két tortánk is lett, mindkettő gyümölcsös, az egyiket szépen meg is ettük.... mivel az én kezemben ritkábban volt ecset, így én a legtöbbet :-)))
A cukorbevitel után aztán nekifogtunk. De valahogy most mindenki olyan bátortalan volt, aztán szépen belejöttek. Csíkoztunk és csíkoztunk....
A fa görcseit is sikeresen megfestettük, egy óra alatt kész is lettünk vele.
Végül is a legtöbb időt a díszítés vette el, főleg a virágok készítése. :-) Gyurmadíszeket is csináltunk, és apró felragasztható "strasszokat", amik itt fém színűek voltak.
Fúrtunk, kalapácsoltunk, tekertünk, hajlítottunk és végül majdnem mindegyikre felkerült minden dísz. Sajnos volt, akinek előbb mennie kellett, de minden hozzávalót megkaptak, otthon fejezik be az utolsó simításokat.
Ugye jók?
Lenne azért kérésem! Kérem szépen az olvasóimat, a zugolvasókat is, hogy írják meg, elégedettek-e a végeredményekkel. :-) Esetleg a legjobban tetszőt meg is lehet nevezni. (Persze, akik hazamentek előbb, azok most kimaradnak a dicséretből :-))
A megjegyzést tevők között majd kisorsolok egy fa lapot, a hozzávaló fém "strasszokkal, akasztókkal, és egy scrapbook papírral, valamint kap egy leírást, hogy hogyan készült.
Kell-é? :-)
Köszönöm!
A megjegyzések a következő foglalkozásomig jöhetnek, azaz október 6-ig.
A cukorbevitel után aztán nekifogtunk. De valahogy most mindenki olyan bátortalan volt, aztán szépen belejöttek. Csíkoztunk és csíkoztunk....
A fa görcseit is sikeresen megfestettük, egy óra alatt kész is lettünk vele.
Végül is a legtöbb időt a díszítés vette el, főleg a virágok készítése. :-) Gyurmadíszeket is csináltunk, és apró felragasztható "strasszokat", amik itt fém színűek voltak.
egyes számú játékos |
kettes számú játékos |
hármas számú játékos |
négyes számú játékos |
ötös számú játékos |
Lenne azért kérésem! Kérem szépen az olvasóimat, a zugolvasókat is, hogy írják meg, elégedettek-e a végeredményekkel. :-) Esetleg a legjobban tetszőt meg is lehet nevezni. (Persze, akik hazamentek előbb, azok most kimaradnak a dicséretből :-))
A megjegyzést tevők között majd kisorsolok egy fa lapot, a hozzávaló fém "strasszokkal, akasztókkal, és egy scrapbook papírral, valamint kap egy leírást, hogy hogyan készült.
Kell-é? :-)
Köszönöm!
A megjegyzések a következő foglalkozásomig jöhetnek, azaz október 6-ig.
2011. szeptember 19., hétfő
Gyurmáztam
Szeretitek az agyagozást? Amikor pörgetik az agyagot és úgy formálják mindenféle csodává? Vagy amikor nagyobb agyag dolgokat készítenek? Én igen. Persze még sose "pörgettem", de nagyon szeretem nézni, ahogy alakulnak, amikor más csinálja. Mostanában gyurmázgatni is szeretek, apróságokat, figurákat, érdekes ezt is kitapasztalni, hogy mit, hogyan tekerj, gyúrj és formázz, hogy abból életszerű valami legyen.
Kipróbáltam a Pentacolornál forgalmazott új gyurmát, amit én inkább titokban nem is gyurmának neveznék. Pedig az, de jobban hasonlít az agyagra, mivel vizes kézzel kell formázni, összeilleszteni és mivel keményebb, így nagyobb tárgyak elkészítésére is jobban alkalmas. Szerintem persze :-)
Ezeket csináltam, a kezem folyamatosan nedves volt, de mégsem annyira, mint az igazi agyagnál.
Összeillesztéseknél pedig vizes ecsettel megkentem a felületet, úgy ragasztottam a részeket össze.
Mivel ez a gyurma kicsit keményebb, mint a hasonló levegőn száradó gyurmák, így a hajlítgatások, ívek nem dőlnek egyből össze és be, ahogy formázom úgy marad, még nedvesen is.
A mécsestartó alapja egy nagy levél, a széle fodrosbodros, pedig nem támasztottam ki semmivel. A virágokat persze egyenként megcsináltam és a végén azt, miután megszáradt és lefestettem, lelakkoztam, hobbiragasztóval rögzítettem. De a könyv lapjait egymáshoz csak vízzel rögzítettem, mint ahogy a kis hullámos tálka szélére készült díszcsíkot is.
Levegőn szárad, nem kell sütni, aztán festhető, lakkozható. De a víz elengedhetetlen kelléke a formázásnak.
Próbáljátok ki, jó móka :-)
Kipróbáltam a Pentacolornál forgalmazott új gyurmát, amit én inkább titokban nem is gyurmának neveznék. Pedig az, de jobban hasonlít az agyagra, mivel vizes kézzel kell formázni, összeilleszteni és mivel keményebb, így nagyobb tárgyak elkészítésére is jobban alkalmas. Szerintem persze :-)
Ezeket csináltam, a kezem folyamatosan nedves volt, de mégsem annyira, mint az igazi agyagnál.
Összeillesztéseknél pedig vizes ecsettel megkentem a felületet, úgy ragasztottam a részeket össze.
Mivel ez a gyurma kicsit keményebb, mint a hasonló levegőn száradó gyurmák, így a hajlítgatások, ívek nem dőlnek egyből össze és be, ahogy formázom úgy marad, még nedvesen is.
A mécsestartó alapja egy nagy levél, a széle fodrosbodros, pedig nem támasztottam ki semmivel. A virágokat persze egyenként megcsináltam és a végén azt, miután megszáradt és lefestettem, lelakkoztam, hobbiragasztóval rögzítettem. De a könyv lapjait egymáshoz csak vízzel rögzítettem, mint ahogy a kis hullámos tálka szélére készült díszcsíkot is.
Levegőn szárad, nem kell sütni, aztán festhető, lakkozható. De a víz elengedhetetlen kelléke a formázásnak.
Próbáljátok ki, jó móka :-)
2011. szeptember 12., hétfő
Alulról repesztett tányér
Csütörtökön megkezdődött az idei tanévem :-)))) Alulról repesztettünk tányérokat, finomvonalas repesztővel. Olyan egyszerűnek tűnik, pedig jó sok mindenre oda kell figyelni, mikor alulról dolgozunk egy tányéron. A jelenlévők többsége csodálkozva vette észre, hogy fél 8-kor még csináltuk, azt hitték, korábban mennek haza :-) Hát tévedtek :-)
Szóval a finomvonalas repesztést alulról ugyanúgy csináljuk, mint máskor és máshol. Csak nem teszünk alá papírt, vagy festéket, hanem mindjárt a repesztőlakk első fázisával kezdjük, aztán folytatjuk a másodikkal, aztán dörzsölünk, végül lakkozunk. És megint lakkozunk. Jól, alaposan, oldószeres lakkal. Ez az egyik (vagyis ez már kettő) szabály.
Mivel ezután ragasztjuk fel a szalvétát, papírt, rizspapírt és azt vizes bázisú dekupázs ragasztóval tesszük, fontos, hogy mindenhol le legyen lakkozva a felületünk, mert felszednénk a szép repesztésünket.
A papírt lehet körbevágni, tépni, egyben felragasztani. Utána pedig a valahányadik fontos szabály, hogy jól ragasztózzuk le a felületet. Inkább többször. Mert ha maradt ragasztatlan (wow,deszépszó) felület, akkor aláfolyhat a festék.
Szóval mikor megszáradt a ragasztó, legyen még egy réteg, és jöhet a festés. A végén pedig még egy réteg lakk és kész is van.
Mi csináltunk lábat is a tányérnak, így szép tál lett belőle. Egy mécsestartót (üveg) ragasztottunk a tányér aljára.
Ez a tányér lett a kedvencem, mert először elszakadt a szalvéta, az egyik levél megadta magát, de Szonja olyan szépen helyrehozta, hogy nem is venni észre. (bal alsó) A másik oka pedig, hogy nem javasoltam neki ezt a festést, hogy belül világos, kívül sötétedik, mert a festék gyors száradása miatt féltem, hogy nem lesz szép. És megcsinálta ezt is! :-)))
Szóval a finomvonalas repesztést alulról ugyanúgy csináljuk, mint máskor és máshol. Csak nem teszünk alá papírt, vagy festéket, hanem mindjárt a repesztőlakk első fázisával kezdjük, aztán folytatjuk a másodikkal, aztán dörzsölünk, végül lakkozunk. És megint lakkozunk. Jól, alaposan, oldószeres lakkal. Ez az egyik (vagyis ez már kettő) szabály.
első fázis |
A papírt lehet körbevágni, tépni, egyben felragasztani. Utána pedig a valahányadik fontos szabály, hogy jól ragasztózzuk le a felületet. Inkább többször. Mert ha maradt ragasztatlan (wow,deszépszó) felület, akkor aláfolyhat a festék.
Szóval mikor megszáradt a ragasztó, legyen még egy réteg, és jöhet a festés. A végén pedig még egy réteg lakk és kész is van.
Mi csináltunk lábat is a tányérnak, így szép tál lett belőle. Egy mécsestartót (üveg) ragasztottunk a tányér aljára.
Ez a tányér lett a kedvencem, mert először elszakadt a szalvéta, az egyik levél megadta magát, de Szonja olyan szépen helyrehozta, hogy nem is venni észre. (bal alsó) A másik oka pedig, hogy nem javasoltam neki ezt a festést, hogy belül világos, kívül sötétedik, mert a festék gyors száradása miatt féltem, hogy nem lesz szép. És megcsinálta ezt is! :-)))
Színt kevertem!! :-) További képek a foglalkozásról, a tányérokról itt látható. |
2011. szeptember 8., csütörtök
Asztal (megint) és szék
Ez nem svéd asztalka, hanem igazi magyar faáru. Egy kis asztal és egy szék. Decemberre azt hiszem készítek egy szettet az oviba is, ahova a kisebbikem jár. :-)
Szóval, amikor megláttam az új árut a Pentacolor nagykereskedésben, egyből az ugrott be, hogy ilyenek az ovis asztalok, és ha már hobbi nagyker, akkor kell, hogy legyen az asztalnak valami szép dísze. Akkor már legyen funkciója is, és láttam magam előtt egy társasjátékot, ami fel van festve az asztalkára.
Így született meg ő:
Egyből tudtam, hogy úgy szeretném megcsinálni, hogy a start ne az egyik saroknál legyen, hanem mindenki oldalán legyen egy-egy. Azt hiszem a "Ki nevet a végén?" társasjáték hasonló. Elindulsz, mész egy kört, és beállsz a startoldaladnál a célba.
A figurák kitalálása a széknél kezdődött, azt meg piros alapon fekete pöttyösként láttam magam előtt, mint egy katica. Tehát az egyik bábunak muszáj katicának lenni. Akkor a többi is valami állatka. A cél pedig természetesen egy virág. Szóval a katica, a méhecske, a lepke, és egy hangya. Mind környékezi a virágot. Jó, a hangya nem annyira, de aranyos állatkának beillik :-)
Szóval a négy bábu parafadugó, festve, rizspapirból kitépkedett mintákkal díszítve. A dobókocka egy kis kihúzható tetejű dobozka, amibe pont belefér a négy bábu. Tehát a játék végén tárolóként funkcionál.
A számokat nem használtam, helyette színeket variáltam. Az én fiam ugyan ismeri már a pöttyöket és megszámolni is tudja, de gondoltam a még kisebbekre is.
Az asztalt aztán lime alapszín felvitele után méricskéltem és megrajzolgattam:
6 színt választottam, a dobóDoboz 6 oldala miatt. Az oldalakon 8 "hely" van, így mindegyik színből egy-egy jutott a pályára. A maradék kockákat pedig véletlenszerűen festettem be. Kis ecsettel, óvatosan, hogy ne menjek ki a vonalon.
Száradás után pedig maszkolószalagokat ragasztgattam a négyzetek széléhez és sötétzölddel vékony csíkokkal körbefestettem. A végén már egy nagyon vékony ecsettel vonalzó mellett húztam meg a csíkokat... :-) A középső virághoz én magam készítettem stencilt, a szélén lévőt készen vettem. A célvonalhoz is stencileztem virágot. A többi széket pedig elképzeltem, fekete-sárga csíkosra a méhecskéhez, pasztell színűre a lepkéhez, és barnára a hangyához...
Válassz állatkát, dobj a kockával. Amilyen színt dobtál, olyan színű mezőre léphetsz. Jobbra indulj el a pályán. Ha megtettél egy egész kört, a saját startkockád előtti célba kell beérned. A célnál stencilezett virágok vannak. Bejutni olyan színű dobással lehet, amilyen a virág színe.
hmm? Az én kisfiam élvezte, mert persze fel kellett avatni :-)
Az asztalt és a széket kreatív hobby boltokban tudjátok beszerezni, a Pentacolor Kft. forgalmazza.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)