Dekupázsolj! - A repesztés

Persze repeszteni nem csak dekupázsolás miatt lehet - a tányértörés nem számít :) Egy-egy repesztés szép, antikolt külsőt kölcsönözhet a tárgyaknak, akár bútoroknak, mindenféle papír nélkül is.

A repesztésről elég nehéz írni, ez tényleg az a része a hobbizásnak, amit jó, ha saját szemeddel látsz, de azért megpróbálom leírni a fontos tényezőket. Már, ami szerintem fontos, ugye! :)

Én főleg és kizárólag Pentart repesztőket használok, tehát azok működéséről és hogyanjáról tudok információkat szolgáltatni. Most ezen belül is a kétfázisú repedőrendszerekről.

Először is nézzük hány repesztőrendszer van forgalomban: klasszikus (kétfázisú) repesztőlakk, finomvonalas repesztőlakk - ezek a legismertebbek -, micro repesztőlakk, opál repesztőlakk és random repesztőlakk. Ezen kívül még van a repedőpaszta.

Tehát mindegyik kétfázisú rendszer, ami azt jelenti, hogy két különböző anyagot kell egymásra kenni. Az első fázis egy sűrűbb fehér cucc, amit általában a már készre dekupázsolt tárgyra vihetünk fel. Az első fázist ecsettel (széles,lapos) lehet felhordani, felkenési iránya mindegy, nem kell túl vastagon, de ne is legyen túl vékony. Nem beledörzsölni kell a felületbe, hanem a felületén eloszlatni. Egyenletesen. A folyásra vigyázzunk! Ez mindegyik repedőrendszerre igaz. Ezt a réteget nem szárítjuk, hagyjuk magától megszáradni. Forró levegővel semmiképp, mert felhólyagosodhat. Ha gyorsítani akarod a száradását, akkor nyáron a napot javaslom, télen a radiátort/konvektort. 

A második fázisok:

- klasszikus: Kenési iránya összevissza :) Kicsit vastagabb rétegben (kb. úgy, mint az első fázist), az ecsetet lecserélhetjük az ujjunkra is, körkörös mozdulatokkal oszlassuk el a réteget. Nem dörzsöljük! :) Szárítani lehet, elég hamar megjelennek a repedések.

- finomvonalas: kenési iránya ennek is összevissza, lehet simogatni sokáig, mivel száradási ideje lassabb, ezért szárításnál is tovább kell várni, mire megjelennek a repedések. Ennél a lakknál szoktak többen kétségbe esni, hogy nincs repedés. De általában van. Forgassuk a tárgyat a fény előtt, mivel a repedés annyira hajszálvékony, hogy nehezen észrevehető. Száríthatjuk a levegőn is, hajszárító nélkül, így persze tovább tart, de kicsit nagyobb repedések lesznek majd a végén. Ennél a repesztésnél tényleg számít a levegő páratartalma, a hőmérséklet, gyakorlatilag a hold állása is, de mindig reped. Ha mondjuk egy éjszakai száradás után sem látni repedést, pár perc hajszárítózás tutira előhozza azt :)

- micro: használata nehezebb, de a végeredményért megéri. Nagyon gyorsan húz, nagyon híg a második fázisa, gyorsan kell vele dolgozni. Felkenési iránya mindegy, egyenesen, összevissza, a lényeg, hogy pár másodperc után elkezd húzni, száradni, akkor már nem lehet visszanyúlkálni bele :)

- random: nevében is benne, úgy reped, ahogy ő akar :) Pont ezért lehet vele régi, antikolt tárgyakat létrehozni :) A második lépcső felkenési iránya szerint reped. Ha tehát függőlegesen kened, akkor függőlegesen lesznek benne a repedések, ha összevissza, akkor összevissza :)

- opál: ez is nehéz, nagyon fontos az egyenletesség, homokfúvott hatást fogunk elérni vele, ráadásul olyat, ami repedezett :)

- repedőpaszta: 2-3 mm vastagságban, akár vastagabban is lehet kenni, spatulával vagy ecsettel, hamar szárad/reped, festhető, akrilfestékkel színezhető, teljes mélységéig reped, tehát látszik alatta majd az alsó réteg :)

Kép a kenésekről? Na az nincs, ezeket nagyon nehéz fotózni, hiszen gyakorlatilag minden áttetsző, a vastagság amúgy sem látszik, így arra az elhatározásra jutottam, hogy megmutatnám én ezt inkább élőben. Szeptemberben valamikor. Pesten. Érdekelne egy ilyen? :)